A tavasz beköszöntével nemcsak a természetben, hanem az emberek és az állatok életében is aktív időszak veszi kezdetét. Ahogy melegszik az idő vágyunk ki a szabadba élvezni a jó időt, átmozgatni a téli álmából ébredő szervezetünket. Különösen igaz ez ránk, kutyatartókra.
A kedvencünkkel természetben eltöltött órák megannyi örömöt szerezhetnek, de ugyanakkor számos baj forrásai is lehetnek. Nézzük, mire kell odafigyelnünk!
Minden aktívabb időszak kezdetén elmondható, hogy a szervezet nincs felkészülve a változásra. Bármilyen mozgást választunk ebünkkel, legyen az egy a szokásosnál hosszabb séta, erdei túra, vagy egy tavasszal elkezdett sporttevékenység, szem előtt kell tartani a fokozatosságot. A télen megpihent szervezetet ne tegyük ki hírtelen és intenzív mozgásnak! A nem kellően felkészített izmok és ízületek sérülékenyebbek. Megerőltető mozgás után szerencsés esetben megússzuk egy múló „izomlázzal”, de sajnos gyakran izomzúzódás, ízületi szalag szakadás, ízületi gyulladás az eredmény. Fontos tehát kedvencünk kellő bemelegítése és felkészítése.
Különösen nagy odafigyelést igényelnek a lábvégek. Mielőtt terepre mennénk az állattal érdemes átvizsgáltatni a mancsokat, különösen a karmokat! Télen a kevesebb mozgás miatt kevésbé koptatják az állatok, így azok gyakran túlnőnek. A túl hosszúakkal a kutya nem megfelelően érinti a talajt, ezáltal az inak, ízületek és izmok rendellenesen terhelődnek, ami sérüléshez és következményes sántasághoz vezethet. A hosszú karmok beleakadhatnak kiálló tárgyakba és letörhetnek, leszakadhatnak, az így kialakult karomágy vérzékeny és fájdalmas, akár súlyos fokú sántaság forrása is lehet, ezért állatorvosi ellátása mindenképp szükséges. De legjobb, ha megelőzzük a bajt, és még a tavasz kezdetén szakemberrel „pedikűrben” részesíttetjük kedvencünket.
Fokozott terhelés hatására a háttérben megbúvó rejtett problémák is előtérbe kerülnek. A kíméletes életmód mellett tünetmentes ízületi elváltozások (ízületi kopások, porcleválás, arthrózis, diszplázia), az ínszalagok mikrosérülései (felrostozódás, részleges szakadás), a gerinc porckorong problémái, intenzív mozgás hatására súlyosbodhatnak és átmeneti vagy tartós sántaságot, illetve legrosszabb esetben bénulást okozhatnak. A sántaság (illetve bénulás) kialakulása után feltétlenül keressük fel állatorvosunkat, aki szakszerű tanácsadással, gyógyszerek adásával, esetenként műtéti eljárással megelőzi a betegség súlyosbodását és visszaadja kutyánk egészségét.
Érdemes elmenni állatorvoshoz még a probléma jelentkezése előtt. Különösen hasznos ez a mozgásszervi betegségekre fokozottan hajlamos állatfajtákat és keverékeiket tartó gazdik számára. Egyes un. fajtadiszpozíciós betegségek bizonyítottan halmozottan fordulnak elő adott kutyafajtáknál. Például a tacskók gerincproblémákra (gerincsérv, „tacskóbénulás”), a közepes testű terrierek könyök- és térd-, a rottweilerek, és retrieverek csípő-diszpláziára fogékonyak. A szakember tanácsadással, fizikális vizsgálattal, röntgenfelvételek készítésével és végső soron a diagnózis felállításával számos problémától kímélheti meg gazdit és kedvencét. Az emberek orvoslásához hasonlóan már a modern állatorvos-tudományban is teret hódít a megelőzés elve. Ebünk mozgásszervi problémáinak kialakulását megelőzheti, illetve megjelenését késleltetheti az állatorvosi kontroll mellett végzett diétás táplálás, táplálék-kiegészítők adása (vitaminok, csonterősítők, porcregenerálók). A kutyák számára is elérhető néhány alternatív eljárás (mágnes mező terápia, polarizált fény terápia, fizioterápia, ezen belül hidroterápia és masszázs), amelyek segítenek, hogy egészségét és mozgékonyságát megőrizzük, illetve felkészítsük őket az aktívabb időszakra. Ne feledjük, nagyobb figyelmet szenteljünk kutyánk mozgásszerveire ebben az időszakban különösen, hiszen egy egészségesen mozgó állat nagy örömöt jelent környezetének és büszkeséget gazdájának!
dr. Simon Csilla, dr. Varga József