Állatorvosi gyakorlatunkban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor házi kedvenceink mérgezésre utaló tüneteket mutatnak. Ilyenkor alapos kikérdezés után derül fény arra, hogy a tulajdonos, otthon, téves ismeretek alapján sajnos humán gyógyszerrel kezelte állatát. Mivel háziállataink enzimkészlete nagyban különbözik az emberétől, a gyógyszerek lebontása során sokszor mérgező vegyületek keletkeznek a szervezetükben.
A kutyák esetében sokszor előfordul a kint felejtett tabletták, kapszulák lenyelése, míg a macskák viszonylag ritkán szednek fel maguktól gyógyszereket. Azonban, mindkét állatfaj esetében gyakori, hogy a gazdák tájékozatlanságból olyan szereket adnak kedvenceiknek, amelyek túladagolva maradandó károsodást, esetleg állatuk elhullását okozzák.
Leggyakoribb probléma a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító készítmények beadása. Sajnos rendelőnkben nem egy olyan esettel találkozunk, amikor a gazdi elkezdi gyógyszerezni kedvencét a maga által már régóta ismert, embereknek szánt lázcsillapítóval, mert az állat kissé bágyadt, esetleg étvágytalan, és amikor simogatja, úgy érzi, láza is van. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy a kutya és macska testhőmérséklete jóval magasabb a miénknél, 38,8 fokig náluk még nincs hőemelkedés, ez a normális testhőjük. Lázról csak 40 fok felett lehet beszélni, és az sem mindegy, hol, hogyan és mennyi ideig mérik a hőmérsékletet. Ezért érdemes már lázra utaló tünet esetén is állatorvoshoz fordulni. Hasonló a helyzet akkor is, ha az állat fájdalmat jelez, nyöszörög, vagy sántít, és a gazda bead egy kis fájdalomcsillapítót. Amikor az állapota nem javul vagy éppen rosszabbodik, akkor viszi csak el állatorvoshoz a kedvencét. Fokozza a helyzet nehézségét, amikor véletlenül elfelejti megemlíteni, hogy az állat kapott már otthon gyógyszert. Ebben az esetben az orvos által beadott állatgyógyászati és humán készítmények egymás hatását illetve mellékhatását erősíthetik, és akár mérgezést okozhatnak.
Műtéten átesett állatnak sem szabad otthon fájdalomcsillapítót adni az előbb említett okok miatt, inkább vissza kell vinni a rendelőbe, ahol ellátják megfelelő szerekkel a kis pácienst. Természetesen a műtét során az állat kap fájdalomcsillapítót, ezért normális körülmények között nincs is szükség a következő napig plusz gyógyszerek beadására. Az operáció utáni második napon, amikor is az orvos kontrollálja a beteget, ismételt gyógyszerezés történik, így nincs szükség az ”otthoni terápiára”.
Tapasztalataink alapján szintén nagy probléma, hogy jóval magasabb dózisban adják az orvosságot kedvencüknek a tulajdonosok, így az egyébként nem mérgező szer is toxikussá válik. Pár példán keresztül szeretnénk bemutatni a mérgező gyógyszereket, az általuk okozott tüneteket és hatásukat az állati szervezetre.
A fájdalom-és lázcsillapítók közül az állatokra legveszélyesebb hatóanyagok a paracetamol, ibuprofen, acetilszalicilsav, naproxen, stb. A paracetamol (pl. Rubophen) tartalmú készítmények az emberi májban különböző enzimatikus utakon alakulnak át. Macskában ezek az utak csökkent kapacitásúak, így viszonylag csekély mennyiségű készítmény felvétele is súlyos májkárosodást, vörös-vérsejtszétesést okozhat. A mérgezés hamar, már 1-2 óra elteltével is szembetűnő, étvágytalanság, nyálzás, hányás tapasztalható, majd később vérvizelés is (barna vizelet). Fél, egy nappal később már súlyosak a tünetek, az elhullás 2 napon belül bekövetkezhet. Kutyáknál levertség, hasmenés és hányás, sárgaság, vérvizelés tapasztalható, majd 2-5 napon belül el is pusztulhatnak. Ha időben észrevesszük, hogy kedvencünk gyógyszert evett, minél hamarabb (néhány órán belül) hánytatással, illetve aktív szén beadásával megelőzhetjük a nagyobb mértékű felszívódást. A további kezelés az állatorvos feladata.
Az acetilszalicilsav (aspirin) is mérgező macskákra és kutyákra egyaránt, a tünetek is hasonlóak. Kezdetben hányás, bágyadság jelentkezik, majd később vércsíkok mutatkoznak a hányadékban. Ennek oka nem más, minthogy a vegyület erősen izgatja a gyomornyálkahártyát, és fekély, perforáció képzését okozhatja. Előrehaladott állapotban az állat idegrendszeri tüneteket produkál, állapota menthetetlenné válik Mivel a hatóanyagnak nincsen ellenszere, és a kezelés tüneti, ha nem viszik az állatot időben orvoshoz, akkor bekövetkezhet a legrosszabb. Hánytatással itt is meg lehet akadályozni a gyomorban lévő gyógyszer felszívódását, mert a vegyület csak lassan szívódik fel, ezért a bevételt követően 8-12 órával sem késő a beavatkozást elvégezni.
A naproxen és ibuprofen (pl. Ibuprofen drazsé, Cataflam) hatóanyagú készítmények gyomor és vesekárosodást okozhatnak. A tünetek közül a legjellemzőbbek a hányás, véres bélsárürítés, és a vese károsodására utaló jel: sokat iszik, sokat pisil kedvencük. A gyomorban fekélyképződés, vérzés és perforáció alakulhat ki. Ez elsősorban a kutyáknál jelentkezik, macskáknál a nehezített légzés a vezető tünet. Gyógykezelésként ebben az esetben is a hánytatás, aktív szén és sós-hashajtók adása a megfelelő, de ezeket is jobb, ha szakemberre bízza a tulajdonos.
Manapság nagy divat emberi fogamzásgátlókat adni kutyáknak és macskáknak, mondván, hogy ez olcsóbb, mint az ivartalanítás. Átmenetileg működik a módszer, de hamarosan megjelennek a mellékhatások. Az esetek 80%-ban 1-2 éven belül szövődményekre lehet számítani, és az állat menthetetlen lesz. Fiatal korban (2-3 évesen) a beszedett fogamzásgátlóktól emlődaganat vagy éppen gennyes méhgyulladás alakulhat ki. Az emlődaganat a tüdőben képez áttétet, és hosszabb-rövidebb ideig tartó szenvedés után az állat elpusztul. A méhgyulladás is életveszélyes állapot, ha nem kezeli időben orvos. Sok más tünetet és daganatos elváltozást okozhatnak ezek a szerek, ezért mindenféleképpen kerülendő használatuk. Természetesen vannak erre a célra kifejlesztett állatorvosi készítmények, amelyek sokkal kevesebb mellékhatással bírnak, ha mégsem az ivartalanítást választják.
Hihetetlennek tűnhet, de csokoládéval, kávéval vagy éppen kólával is lehet állatot mérgezni. Ezekben megtalálható anyagok a teobromin, koffein, vagy a teában található teofillin. Az utóbbi két vegyületet mind az állatorvoslásban, mind a humán gyógyászatban használják gyógyszerként, csak éppen nem mindegy a dózis! Nagy mennyiségű csokoládé etetésével, vagy kávé itatásával akarva-akaratlanul mérgezést tudnak okozni a gazdik. A keserű csokoládé több teobromint tartalmaz, mint a tejcsokoládé, ezért abból már kevés is gondokat okozhat. Tünetként izgatottságot, hányást, izomremegést, görcsöket lehet megfigyelni, és végül merevgörcs jelentkezik. A kezelés során nyugtatókat, aktív szenet, illetve hánytatókat alkalmaznak az orvosok, de az erős idegrendszeri tünetek jelentkezése esetén a felépülés kétes.
A házi patikákban levő gyógyszereken kívül veszélyes vegyszerek is vannak otthonainkban és a ház körül, amelyek úgyszintén mérgezőek lehetnek társállataink számára (pl.: fagyálló, hypo), ezért a tulajdonosok felelőssége, hogy biztonságosan elzárják azokat. Baj esetén mindenképpen kötelességünk, hogy azonnal állatorvoshoz vigyük kedvencünket!
dr. Landauer Krisztina, dr. Hábor Krisztián, dr. Varga József